A hegy- és domboldalak nem mindig stabilak. Ha a föld megindul a lejtőn lefelé, csuszamlásról, ha a hó teszi ezt, akkor lavináról beszélünk. A csúszó anyag mozoghat gyorsan vagy lassan. A gravitáció az anyagot a Föld középpontja felé húzza, az anyag tömege viszont a lejtő irányába. Lavina vagy csuszamlás ott jön létre, ahol a lejtő ereje nagyobb, mint az anyag szilárdsága. A szilárd kőzetek a sziklafalban stabilak ugyan, de lehetnek lazábban kapcsolódó részek, amelyek megmozdulhatnak, főleg az eső hatására. A csuszamlások, kőzetomlások, iszapfolyások és lavinák szörnyű pusztítást végezhetnek. Házakat dönthetnek le, sőt egész falvakat temethetnek maguk alá.
:: lavinatípusok
:: a földcsuszamlásról |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Árvíz: London lakóinak a brit történelem legnagyobb természeti katasztrófájával kell szembenézniük, amely pusztulással fenyegeti a brit fővárost is. 
100 természeti katasztrófa: Ez a gazdagon illusztrált könyv bemutatja Földünk történetének legnagyobb természeti csapásait a jégkorszaktól egészen napjainkig, de betekintést enged a természet nagy színpadának kulisszái mögé is.