Földcsuszamlást több tényező is okozhat:
- a földrengések,
- robbantási műveletek,
- a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtébe),
- a heves esőzés.
A gyökérzet talajrögzítő hatása jól ismert. Ha elpusztul a növénytakaró, akkor a helyén a talaj rendkívül sérülékeny, mert a víz, a szél szabad martalékává válik. Ha egy lejtő tetején vízfelesleg gyűlik össze, az megnöveli az alatta lévő laza föld- és kőrétegre nehezedő nyomást. A talaj szerkezete meglazul, így földcsuszamlás következhet be.
Ha a talaj összeomlik, mindent elpusztít, ami útjába kerül. A törmelék akár 77 km/h-s sebességgel is zúdulhat lefelé. A földcsuszamlás áldozatait sok tonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá. A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épületeket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, otthon, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy elpusztulnak az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében.
Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - Lakosságfigyelmeztetés |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Árvíz: London lakóinak a brit történelem legnagyobb természeti katasztrófájával kell szembenézniük, amely pusztulással fenyegeti a brit fővárost is. 
100 természeti katasztrófa: Ez a gazdagon illusztrált könyv bemutatja Földünk történetének legnagyobb természeti csapásait a jégkorszaktól egészen napjainkig, de betekintést enged a természet nagy színpadának kulisszái mögé is.