Az óceánokat és tengereket legjobban a szárazföldről érkező szennyezés veszélyezteti. A szennyeződések 95%-át ugyanis az emberi tevékenység, különösen a partmenti területeken folytatott gazdálkodás idézi elő. Ezért nem véletlen, hogy a legnagyobb környezeti veszély a partközeli vizeket fenyegeti.

A szennyeződések közül a legnagyobb problémát a kőolaj illetve kőolajszármazékok okozzák, de veszélyeztetik a tengert különféle vízbe kerülő hulladékok és a légszennyezés is. A kőolajszennyezés különösen nagy kárt okoz, mert az olaj vékony hártyaként terül szét a víz felszínén, megakadályozza az oxigénfelvételt, elnyeli a fényt és csökkenti a fotoszintézis hatékonyságát. Ezért a tenger élővilágának pusztulását okozza. A szennyeződés leggyakoribb forrásai a kőolajszállító tankhajók és a tengeri fúrótornyok, amelyekből meghibásodás vagy katasztrófa esetén nagy mennyiségű olaj kerülhet a vízbe.

A szárazföld, a tengerpart ipari üzemei és a közlekedés által kibocsátott szennyező anyagot a szél a tengerek vite fölé viszi. A szennyezett levegőből veszélyes nehézfémek (pl. ólom, króm, nikkel stb.) jutnak be és halmozódnak fel a tengervízben. Ugyancsak sok vegyszer kerül a vizekbe partmenti mezőgazdasági területekről. A mérgező anyagok bejutnak a táplálékláncba és végül magát, a szennyező anyagot kibocsátó embert is veszélyeztetik.

Egyre nagyobb veszélyt jelentekek a tengerekben létesített veszélyeshulladék-relakók és sugárzóanyag-temetők.

Bár az 1950-es évek vége óta több nemzetközi egyezmény is született a tengerek vizének és élővilágának védelméről, ezek betartása ma még sok nehézségbe ütközik.