Az ember gazdasági tevékenységével közvetlenül és közvetve is hozzájárul a légkör hőmérsékletének növeléséhez. Tetemes erőművekből, a közlekedési eszközökből és háztartási fűtésből felszabaduló hőenergia. De ezeknél sokkal veszélyesebb az ipari tevékenység során a légkörbe juttatott szén-dioxid, metán és nitrogén-oxidok közvetett hatása, amelyek hozzájárulnak a légkörben az üvegházhatás felerősödéséhez. Kisebb értékben ugyan, de szintén erősíti ezt a folyamatot a Föld erdőségének hatalmas mértékű kiirtása is.

A légkör átlaghőmérséklete az élmúlt évszázad közepétől kimutathatóan növekedett. Számítások szerint ez az érték a XXI. század közepéig további 1,5-4 °-kal emelkedik majd.

Bár az elmélkedés mértéke pontosan nem határozható meg, a legoptimistább előrejelzés szerint is egyre több változásra kell felkészülnünk:

• Módosul a nagy földi légkörzés, a tengeráramlások rendszere, ezért átalakul a csapadékeloszlás, eltolódnak az éghajlati övek.
• A felmelegedés hatására olvadásnak indulnak a gleccserek és a sarkvidékek jégtakarói, ez pedig a tenger szintjének emelkedéséhez vezet, ami veszélyezteti a sűrűn lakott partvidéki területeket.

Mi lehet a megoldás? Csökkenteni kell a szén-dioxid, illetve az üvegházhatást fokozó egyéb gázok (a felszínközeli ózon, a nitrogén-dioxid, metán stb.) kibocsátását. Az ezt szabályozó egyezmények ajánlásainak betartásában valamennyi országnak együtt kell működni. Takarékosabban és hatékonyabban kell felhasználni a Föld fosszilis energiakészletét, emellett nagyobb figyelmet kell fordítani a kevésbé környezetkárosító, alternatív energiaforrások hasznosítására is.

Cikkek:
Ötödét tárolhatná Magyarország a Föld szén-dioxid-kibocsátásának