A félelemkeltő, gyakran fekete-fehér tűzijátékhoz hasonló villámlás a zivatarok velejárója. A villám keletkezésének egyik legfontosabb "kelléke" a vízcseppekben gazdag Cumulonibus, azaz a zivatarfelhő. A villám, amit még néhány évszázaddal korábban is Isten haragjának gondoltak, nem más, mint egy hatalmas szikrakisülés. A villám, a vihar idején, két felhő, vagy felhő és földfelszín között, negatív és pozitív elektromos töltések játékának köszönhetően jön létre. Az emberi szem számára az igazán látványos villámlások mindig a lecsapóvillámok, azok, amelyek a felhő és a földfelszín között jönnek létre.

A villámok kapcsán két főtípusról beszélhetünk: vannak az elővillámok, valamint a fővillámok. A felhőből induló elővillám általában többfelé ágazik, de csak egy ága jut el a földfelszínig, ahol aztán a talajtól felfelé a fővillám keletkezik. A nagyerejű fővillám azon a pályán indul fel, amin az elővillám becsatlakozott a talajba. A főfénylés 40 milliomod másodperc alatt alakul ki. Ez az elektromos főkisülés hatalmas erősségű árammal bír. Az esetek többségében az áramerőssége 20-30 ezer amper között van, de alkalomadtán elérheti a 300 ezret is. Hogy nagyságrendileg értsük ezeket a számadatokat: egy 100 wattos égő árama csupán 0,5 amper.

A villámcsapásokat azonban nemcsak keletkezésük, hanem polaritásuk alapján is megkülönböztetjük. Ez alapján beszélhetünk negatív és pozitív villámról. A negatív villám, ami kiemelkedő (fém)tárgyakat vesz célba, hosszú ideig tart, így nagy hőfoka miatt gyújtóhatással rendelkezik. Ezzel szemben a pozitív villám a talajviszonyoktól függően csap le, és az áramerőssége, valamint az időtartama is rövidebb.

Noha előre soha nem lehet megmondani, hogy hova fog a villám becsapni, az exponált tereptípusokat, ahol a leggyakoribb e természeti jelenség, ki lehet emelni. Nagyon fontos, hogy villámláskor kerüljük az erdőt, a nyílt tisztásokat, a magaslati pontokat, valamint a vizeket. Ha például egy mezőn ér, a legjobb, ha leülünk és várunk, míg elvonul a zivatar, ugyanis a vízfolyások, földalatti erek is vonzhatják a villámot. Erdőben magas víztartalommal rendelkező fa, tehát tölgy, fenyő, nyár alá semmiképp nem álljunk, ha van rá lehetőség, akkor inkább bükköst, vadgesztenyést, vagy nagyon alacsony fát keressünk. Csak akkor bújjunk mélyedésbe, barlangba, ha az legalább 1,5 méter mély. Továbbá a villámlás ideje alatt elektromos töltéssel bíró létesítmények, épületek, vasúti vágányok, magasfeszültségű távvezetékek, antennatornyok közelébe se merészkedjünk. Ne feledjük, hogy a legnagyobb biztonságot mindig egy villámhárítóval felszerelt kőépítésű ház jelenti.