„Mi az anticiklon? A széliránya ellentétes a ciklonnal, de mihez képest? Vagy szélcsendes jó idő, de akkor miért nem jó időt mondunk ill. mondanak a meteorológusok?”

A ciklon alacsony légnyomású képződmény, ami azt jelenti, hogy a középpontjában alacsonyabb légnyomás uralkodik, mint a környező terülten, ezért a levegő a befelé áramlik. A Föld forgásából adódó Coriolis-erő hatására az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a déli féltekén pedig azzal megegyező irányban történik az áramlás. A ciklon centrumában történő összeáramlás és a levegő felfelé áramlása miatt intenzív felhő- és csapadékképződés játszódik le. 

Ezzel szemben az anticiklon központjában magas légnyomás uralkodik, ami a levegő kifelé áramlását okozza, ez viszont (az északi féltekén) az óramutató járásával megegyező irányban történik. A szétáramlás miatt az anticiklon centrumában leszálló légmozgás figyelhető meg, amely nem teszi lehetővé a felhőképződést, vagyis az anticiklon központja által érintett területeken tiszta, csapadékmentes idő jellemző. Természetesen ezek a jelenségek nem fordulnak elő ilyen tisztán, ugyanis a légtömegek vándorlásuk során jelentősen módosulnak egyrészt az egymással való találkozás másrészt az adott földfelszín hatására. 

Mérsékelt övi ciklonok

A mérsékelt övi ciklonok a sarkvidéki és a mérsékelt övi légtömegek határán keletkeznek (elsősorban az Atlanti- és a Csendes-óceán fölött), és a mérséklet övben uralkodó nyugatias áramlás miatt nyugatról kelet felé haladnak. A ciklon úgy keletkezik, hogy a hideg légtömegbe meleg levegő nyomul be, mintegy nyelvet vagy sávot képezve. A meleg nyelv két oldalán időjárási front alakul ki: a haladási iránynak megfelelő előoldalon meleg front, míg a hátoldalon hideg front. Ahogy az örvénylés fokozódik a hideg légtömeg beéri a meleget, a meleg nyelv elvékonyodik és eltűnik (okkulálódik), a ciklon elhal.

Amennyiben ciklon halad el felettünk, a felhő és csapadékfajták alapján megállapítható, hogy a ciklon központja tőlünk délre vagy északra van. Ha a ciklon centruma tőlünk északra halad, a légnyomás eleinte egyenletesen süllyed, délies szél uralkodik, a felhőzet fokozatosan vastagszik, csendes esőzés figyelhető meg (melegfronti hatás). Ahogy a melegfront áthaladt az ég fokozatosan kitisztul, a levegő felmelegszik. A hidegfront közeledtével a szél északiassá változik, hirtelen tornyosuló felhőzet alakul ki, záporral, zivatarral. A hidegfront átvonulása után a hőmérséklet lecsökken. 

Amennyiben a ciklon centruma tőlünk délre halad át nem figyelhetünk meg ilyen markáns időjárási különbséget, mert a melegfront nem ér fölénk. Ekkor többnyire hosszan tartó lassú esőzést tapasztalunk. 

Milyen légnyomásképződmények befolyásolják Magyarország éghajlatát?

Magyarország éghajlatát négy nagy légnyomásképződmény (un. hatásközpont vagy akciócentrum) határozza meg (a név a keletkezés helyét jelzi): 

• Izlandi minimum: egész évben működik, alacsony nyomású képződmény, nálunk főleg tavasszal hat, csapadékot szállít.
   
• Azori maximum: egész évben működik, állandó magas nyomású képződmény, derült, száraz időt hoz
   
• Szibériai vagy Belső-Ázsiai maximum: a téli hónapokban kialakuló magas nyomású képződmény, száraz, hideg időt hoz.
   
• Pontus-Iráni vagy Elő-Ázsiai minimum: nyáron kialakuló alacsony nyomású képződmény; nálunk nyár végén hat, forró, párás, csapadékos időt hoz .
  
  Trópusi ciklonok
  
  A mérsékelt övi társaikkal ellentétben a trópusi ciklonokban nem alakul ki időjárási front. A trópusi ciklonok az egyenlítői övben alakulnak ki az óceánok fölött, és keletről nyugat felé haladnak, ezért elsősorban a szárazföldek keleti partvidékén (Karib térség, Japán, Tajvan, Dél-Kína, Fülöp-szigetek) jellemzők. 
  
  Mivel itt a ciklon centrumában lévő nyomás jóval alacsonyabb, mint a mérsékelt övi esetében, erősebb áramlás alakul ki, ami gyakran pusztító erejű forgószéllé alakulhat. Ezeket Délkelet-Ázsiában tájfunnak, a karib térségben hurrikánnak nevezik. 

Forrás: National Geographic Online