1943. február 20-án keletkezett a Paricutin elnevezésű vulkán Mexikóban. Néhány nap alatt 50 méterre nőtt ki a földből, majd 1 év elteltével már 336 méter magas volt. Keletkezése alapján a Paricutin a világ hét természeti csodái sorába tartozik.1952 óta az inaktív vulkánok közé sorolják.
1943. február 20-án keletkezett a Paricutin elnevezésű vulkán Mexikóban. Néhány nap alatt 50 méterre nőtt ki a földből, majd 1 év elteltével már 336 méter magas volt. A Paricutin mexikói falucskáról elnevezett vulkán 1952-ig mutatott aktivitást, azóta kialudt vulkánként tartják számon.
A legtöbb vulkán a Csendes-óceán „tűzgyűrűjén” jött létre: ott, ahol a földkéreg nyugtalan a kéregrepedések vagy a torlódó lemezek miatt. A tűzhányók paradicsomának számít Chile, Ecuador, Peru, Argentína, Mexikó és az Egyesült Államok. A világ legmagasabb vulkánja a 6154 méteres San Pedro a chilei Andokban található, és az élen álló 8 legmagasabb vulkán is az Andokban született.
Európa leghíresebb tűzhányója a Vezúv, amit sűrűn lakottsága miatt a világ egyik legveszélyesebb vulkánjaként emlegetnek a kutatók. A 300 ezer éve aktív vulkán számtalanszor tört ki hol kisebb, hol nagyobb energiával. A 79-es, 472-es és az 1631-es kitörés mellett az 1944-es robbanás volt a legveszélyesebb és egyben a leglátványosabb. A vulkanológusok többsége úgy véli, a Vezúv még mindig egy időzített bomba.
A Paricutin a vulkáni formák közül a salakkúpok közé tartozik. Az ilyen vulkánok hamu és tufaszórás nyomán kialakult nem túl nagy méretű hegyek, melyek lávaárat is képesek kibocsátani. A Paricutin esetében a tufaszórásos kezdeti időszakot egy többszöri csendes lávafolyásos szakasz követte, körübelül 25 négyzetkilométernyi területet borítva be lávával, benne egy falut, ahol ma csupán a templomtorony "lóg ki" a megszilárdult lávából.
Forrás: National Geographic Online
|