Olasz szakértők szerint az európai szárazföld egyetlen aktív vulkánja, a dél-olaszországi Vezúv 2100-ig ismét kitör. A számítások szerint hevessége elérheti az idő számításunk utáni 79-es kitörést, amikor több méter vastag láva és vulkáni hamu temette be Pompeii és Herculaneum városokat.

A térség nagy népsűrűsége miatt a világ legfenyegetőbb vulkánja a Nápoly közeli Vezúv – hangzott el a 32. Nemzetközi Geológiai Konferencián Firenzében. 

A vulkán körüli 7 kilométer sugarú körben 18 város található, a legnagyobb veszélyt jelentő vörös zónában csaknem 560 ezren élnek. Nagyerejű kitörés esetén az itt élők kimenekítésére kevesebb mint 24 óra áll majd rendelkezésre, így a lakók jelentős hányadának megmentésére kicsi az esély. Különösen igaz ez a nagyon sűrűn lakott területekre.

A Vezúv azonban nem csak a vörös zónából szedi majd áldozatait: a zónán kívül mintegy 200 ezer embernek kell a vulkáni por és hamu káros hatásával számolnia. 

Egyes számítások szerint a vulkán közvetlen veszélyt jelent még a 15 kilométerre élőkre nézve is. Elemzések szerint különösen nagyerejű kitörés esetén az emberi és állati szövetek még a vulkántól 12 kilométer távolságra is 200-600 Celsius fokos hőmérsékletnek vannak kitéve.

A Vezúv legpusztítóbb kitörése Kr.u. 79. augusztus 24-én következett be. A Nápolyi-öbölben található Pomepeii-t és Herculáneumot hatméter vastag láva és vulkáni hamu temette be. A települések több mint 1600 évre a feledés homályába vesztek. Csak 1748-ban bukkantak rájuk, ekkor kezdődtek meg az ásatások, melyek a mai napig tartanak.

Az időszámításunk utáni 79 óta a Vezúv több mint harmincszor tört ki. Tevékenységében ciklusok figyelhetők meg. Az 1913-1944 közötti tevékenységek a kutatók szerint az 1631-ben megkezdődött vulkáni aktivitás lezárása volt. A 79-es után az 1631-es volt a Vezúv második legpusztítóbb kitörése, a forró láva mintegy 3.000 embert ölt meg. 1944-ben a vulkáni láva több kertet és házat tett tönkre, és 26 emberéletet követelt.

Azóta a vulkán csendes, semmi jel nem utal egy közelgő kitörésre. Ennek ellenére a kutatók egy, az 1631-eshez hasonló, nagyerejű kitörésre készülnek. A 17. századi feljegyzések szerint egyébként az 1631-es kitörést megelőzően bizonyos tevékenységek – kisebb földrengések, sűrű füst – előrejelezték, hogy a Vezúv ismét aktív.

Műholdfelvétel a Vezúvról

Az olasz hatóságok sokat tesznek a veszélyzónában élők számának csökkentése illetve a veszélyhelyzetre való felkészülés érdekében: minden város rendelkezik evakulálási tervvel, a veszélyzónába nem adnak építési engedélyeket, büntetik az itt építőket, valamint anyagilag támogatnak mindenkit, aki hajlandó a zónán kívülre, biztonságosabb helyre költözni. Eddig néhány ezer család döntött a költözés mellett.

A tudomány ma már képes időben jelezni a vulkánkitöréseket. Az 1991-es Fülöp-szigeteki Pinatubo kitörése előtt például 80 ezer embert evakuáltak, így a vulkán “csak” 300 emberéletet követelt. 

Az amerikai Smithsonian Intézet szerint az elmúlt 10.000 évben 1.415 vulkán tört ki bolygónkon, közülük a legaktívabbak a olaszországi Etna és a Stromboli, valamint a Hawaii-szigetek vulkánjai voltak.

Forrás: National Geographic Online