A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok. Amikor óriási kőzettömegek a mélyben elmozdulnak egymás mellett a törésvonalak mentén, felül lévő réteg megremeg. A legtöbb földrengés az egymás mellett ellenkező irányba elmozduló kőzettömegekből fakad a lemezmozgások miatt. A vulkáni tevékenység is okozhat földrengéseket. A földkéreg azon pontját, ahol a törés kipattan, hipocentrumnak nevezzük. Az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés fölött helyezkedik el, az epicentrum. Az ún. sekély mélységű rengések 70 km-es mélységig keletkeznek. Ha a földrengés mélysége 70-300 km között van, közepes mélységű rengésekről beszélünk, míg a 300 km alatti rengéseket mély fészkű rengéseknek nevezzük.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Árvíz: London lakóinak a brit történelem legnagyobb természeti katasztrófájával kell szembenézniük, amely pusztulással fenyegeti a brit fővárost is. 
100 természeti katasztrófa: Ez a gazdagon illusztrált könyv bemutatja Földünk történetének legnagyobb természeti csapásait a jégkorszaktól egészen napjainkig, de betekintést enged a természet nagy színpadának kulisszái mögé is.