A vulkán alakja, kitörésének formája szerint hasadék- és kürtős (csatornás) vulkánokat különböztetünk meg. A hasadékvulkán hígan folyó bazaltlávája hosszú repedések mentén (pl. óceánközépi hátság hasadékvölgye) jut a felszínre, ahol szétterül és lankás lávatakarót alkot. Ez játszódik le az zilandi Laki-hasadékvulkán mentén.
A kürtős vulkán magmája egy csatornán (kürtőn) keresztül éri el a felszínt. A kürtő kiszélesedése a kráter. Az ilyen vulkáni működés heves törmelékszórással, robbanással vagy csendes lávaömléssel egyaránt járhat. A legtöbb működő vulkán kitörése során gőzöket, gázokat, törmelékeket és lávát egyaránt felszínre juttat. Mivel ez a láva sűrűbben folyó, ezért meredekebb lejtők alakulnak ki. A kiszórt törmelékek és a kiömlött láva a vulkán többszöri működése során felkúpok képződnek. Ezt nevezzük rétegvulkánnak vagy sztratovulkánnak. Ilyen réteges szerkezetű a Vezúv és az Etna. Előfordul, hogy egy későbbi kitörés során a vulkán krátere felrobban, és a helyén hatalmas tál alakú mélyedés, kaldera alakul ki.
1. Magmakamra (magmatűzhely)
2. Fedőrétegek
3. Vulkáni csatorna (diatréma)
4. Talaj
5. Intrúzió (szill)
6. Oldalcsatorna
7. Hamurétegek
8. Hegyoldal
9. Lávarétegek
10. Torok
11. Parazitakráter
12. Láva
13. Főkürtő
14. Kráter
15. Hamufelhő | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Árvíz: London lakóinak a brit történelem legnagyobb természeti katasztrófájával kell szembenézniük, amely pusztulással fenyegeti a brit fővárost is. 
100 természeti katasztrófa: Ez a gazdagon illusztrált könyv bemutatja Földünk történetének legnagyobb természeti csapásait a jégkorszaktól egészen napjainkig, de betekintést enged a természet nagy színpadának kulisszái mögé is.