Szén-dioxid kibocsátás

A légkörbe kerülő szén-dioxid a globális felmelegedés legfőbb oka. Nem meglepő, hogy ez az egyik kategória, amelyet tekintve már meghaladtuk a határértéket, s ennek hatásait már a bőrünkön érezzük. A kutatók szerint a tűréshatár 350 ppm (egymillió részecskényi levegőből 350 szén-dioxid) lenne, azonban jelenleg már 387 ppm-nél járunk, s a koncentráció egyre jobban emelkedik.

Nitrogén és -foszforszennyezés

Ez a kategória kissé "felemás", ugyanis a gépesített mezőgazdasági termelésnek köszönhetően már a küszöbértéknél magasabb nitrogénszintet mérnek szerte a világban. Ez annyit jelent, hogy több vegyi anyag került a földekbe -- s ennek következményeként az óceánokba --, mint amennyit a bolygó képes feldolgozni, semlegesíteni. A szintén főként műtrágyákban használt foszfort tekintve azonban még van idő változtatni.

Ózon

Az egyetlen kategória, amely kapcsán jó hírek érkeznek. A kutatók szerint az ózonréteget károsító anyagokat betiltó 1987-es rendeletnek köszönhetően Földünk ózonpajzsa lassan, de biztosan regenerálódik, s ezért az ultraibolya-sugárzás szintje általánosságban biztonságosnak tekinthető.

Édesvíz-használat

Egyelőre ugyan még nem értük el a küszöbértéket, azonban ha a Föld lakossága továbbra is ilyen mértékben növekszik, rövidesen komoly problémáink lehetnek. A Scientific American tudományos magazinnak nyilatkozva az egyik szakember ez beláthatatlan következményekről beszélt, az olyan területeket tekintve át, ahol már most is komoly problémákat okoz a vízhiány. Ilyen például az Aral-tó környéke Ázsiában, illetve hét jelentősebb folyó - köztük a Colorado - amelyek már nem érik el a tengereket.

Feléljük a földet

Egyelőre még nem érte el a fordulópontot a természetes földterületek - erdők, mocsarak - kihasználtsága, azonban a népesség növekedése miatt egyre nagyobb mértékben alakítják ezeket a régiókat monokultúrás szántóföldekké, illetve településekké. Az élelmiszer iránti egyre nagyobb igény pedig súlyosbítja ezt a folyamatot.

A fajok sokfélesége

A biodiverzitást tekintve az emberiség már eddig is komoly károkat okozott a természetnek. Számos biológus szerint a földlakók ténykedése miatt az elmúlt mintegy ötmilliárd év hatodik jelentős kipusztulási hullámának lehetünk tanúi. A Nature-ben megjelent tanulmány szerint napjainkban a fajok kihalásának mértéke akár ezerszerese is lehet a természetesnek.

Savasodó óceánok

Bár még ebben a kategóriában sem érte el a küszöböt a szennyezés szintje, az egyre jobban iparosodó társadalmak egyre több szén-dioxidot bocsátanak ki, ez pedig egyre nagyobb mértékben savasítja az óceánok vizét. Ez rombolja a korallzátonyokat, illetve gátolja újak kialakulását, emellett pedig ellehetetleníti a gerinctelen tengeri lények mészvázának, külső héjának kialakulását. A Yale egyetem egy, a közelmúltban elvégzett vizsgálata szerint az óceánok vize jelenleg százszor gyorsabban savasodik, mint az elmúlt húszmillió évben bármikor.

Vegyi szennyezés

Az emberi működés óriási területeket szennyezett be mérgező vegyi anyagokkal, nehézfémekkel, radioaktív hulladékkal, a kutatók pedig úgy vélik, hogy ezek a vegyületek komolyan károsítják a különböző élőlények génállományát. A tudomány azonban egyelőre még nem tudta pontosan felmérni a szennyezés mértékét.

Légkört károsító anyagok A korom, a különböző aeroszolok és egyéb veszélyes részecskék a légkörbe kerülve egészségügyi problémákat okozhatnak, emellett hozzájárulnak a szmog kialakulásához, azonban a kutatók -- az előző kategóriához hasonlóan -- egyelőre még nem tudták megállapítani azt a küszöbértéket, ami felett a folyamat jelentős károkat okoz.

Forrás: Ozonenetwork